Egy új tanulmány az úgynevezett "Dark Triad" személyiségjegyekhez (pszichopátia, nárcizmus, és machiavellizmus) köti az SJW-k viselkedését, beleértve ebbe az úgynevezett "virtue signallingot" (Erényfitogtatás?) és a "hivatásos áldozatszerepet" is. Ezek a személyiségjegyek tipikusan olyan viselkedésmintákat váltanak ki, mint az önfényezés, érzéketlenség, és kétszínűség, nem mellesleg még hajlamosítják is az illetőt arra, hogy kihasználjon másokat. Nagyrészt ez lehet az oka annak, hogy az SJW-k az alapján jutnak egy bizonyos véleményre - vagy épp választanak oldalt - hogy azzal várhatóan mennyi szimpátiát és dicséretet tudnak begyűjteni. - Ehhez még hozzájön az is, hogy a progresszívóskodók szerint csak azok nyilváníthatnak véleményt egy témában, akik annak áldozatai. - Ezek így együtt vezetnek ahhoz a jelenséghez, hogy az SJW-k mindenkit el akarnak hallgattatni, aki nem velük van, vagy csak nem eléggé van velük. A University of British Columbia kutatói ezt írták erről a jelenségről. (Ha az Olvasó esetleg meglepődne a most következő roppant "tudományosh" szövegen, legyen szíves a szagértőket hibáztatni! Ők fogalmaztak úgy, nekem meg eléggé korlátozott volt a mozgásterem az idézés miatt.)

   "Az újonnan megjelenő irodalom a kompetitív áldozatszerepről (Elnyomásolimpia?) jól dokumentálja a victim signalling (Áldozatszerep?) előfordulását a különböző csoportokban, és bizonyítékot ad annak erőforrásszerző stratégiaként történő használatára is. Például igazolja azt, hogy az áldozatként nyilvántartott csoportok megtorlást akarnak az állítólagos elnyomóik ellen. Ez a 'megtorlás' gyakran kompenzációként - erőforrás átcsoportosításként - testesül meg, és az áldozatszerep kinyilvánítása egyben erkölcsi feddhetetlenséget is ad. Ez aztán megvédi az állítólagos áldozatot attól hogy kritizálják a módszereit, amiket esetleg a követelései beteljesítésére használ. Más szavakkal: az áldozatszerep morálisan igazolhatja a megtévesztés, megfélemlítés, vagy akár az erőszak használatát is a célok elérése érdekében. Ehhez kapcsolódóan, ha valaki áldozatként tünteti fel magát, a megfigyelők hajlamosabbak elnézni a kihágásokat - mint például a tulajdon kisajátítása, vagy fájdalom okozása - ami egyébként elítélést, vagy dorgálást vonna maga után. Végül fel is emeli az áldozatszerepben lévő pszichológiai megítélését, amit a legitimáció szubjektív érzéseként azonosítanak, vagy jogosultságként a megnyilvánulásra. Egy olyan személy, akinek megvan a megfelelő pszichológiai megítélése elutasíthatja, vagy figyelmen kívül hagyhatja a 'nem áldozatok' kifogásait azzal kapcsolatban, hogy ésszerűtlenek a követelései. A magukat áldozatként beállítókkal ellentétben azok a személyek, akik nem hozzák nyilvánosságra a szerencsétlenségüket vagy a hátrányukat, kevésbé hajlamosak begyűjteni az előnyeit a 'megtorló kompenzálásnak', erkölcsi feddhetetlenségnek, bűnelhárításnak, és a jobb pszichológiai megítélésnek, ezáltal nehéz lenne számukra erőforrás átcsoportosításokat kezdeményezni.

   Az áldozatszerep erőforrás átcsoportosítási stratégiaként való hatékonysága követi a signalling theory (Jelzéselmélet?) alapelveit. Ez utóbbi azt állítja, hogy az információátvitel a küldőtől a fogadóhoz képes befolyásolni az utóbbi viselkedését. "Jelzés" alatt bármilyen fizikai, vagy viselkedésbeli tulajdonságot értünk amit a küldő arra használ, hogy megváltoztassa mások viselkedését a maga javára."

   Az eredményeik erre utalnak:

• "Egy feltételezett áldozatszerep arra vezethet másokat, hogy erőforrásokat csoportosítsanak át az illető számára, de a motiváció felerősödik ha az "áldozatszignál" egy "erényszignállal" párosul, és azok a személyek, akikre erősen jellemzőek a "Dark Triad" tulajdonságok gyakrabban bocsájtják ki ezt a kettős szignált."
• "Pozitív korreláció figyelhető meg a "Dark Triad" pontszám és az "erényes áldozat"-szignál kibocsájtása között."
• "Bizonyíték van arra, hogy ezek a szerepek előrejelezhetik egy személy hajlandóságát az etikailag kérdéses viselkedésekben való részvételre, vagy azok bátorítására. ... a gyakori erényes áldozatok hajlamosabbak illegális úton szerzett áruk megvételére, és kevésbé erkölcstelennek tartják a csalókat, mint a kevésbé gyakran "áldozatszereplők". Ez a pattern akkor is megfigyelhető volt, amikor a résztvevők Dark Triad pontszámát használták az 'áldozatpontszámuk' helyett". És "a gyakran erényes áldozatszereplők hajlamosabbak voltak hazudni és csalni, hogy magasabb pénzjutalmat szerezzenek egy pénzfeldobós játékban."
• "Egy olyan tartomány amire 'amorális manipulációként' hivatkoztak jelezte előre a legmegbízhatóbban az erényes áldozatszerepet."
• "Azok, akik  gyakran vettek fel erényes áldozatszerepet hajlamosabbak voltak az eltúlzott állításokra, hogy igazoltan kaphassanak kártérítést intézményi keretek között egy feltételezett és zavaros normaszegésért."

   A szerzők hangsúlyozzák, "nem vitatják az állítást, hogy vannak olyan személyek, akik azért veszik fel az erényes áldozatszerepet, mert valós sérelmet tapasztalnak miközben decens és kifogástalan életet élnek."